Csokitorta

Van egy videó, amit már többször megnéztem és eddig mindig vagy tanultam belőle, vagy sikerült lecsendesítenem az eszemet és befelé mosolyognom. Matthieu Ricard beszél benne, aki egy molekuláris biológusból lett buddhista szerzetes és akit gyakran említenek, mint a világ legboldogabb embere. Itt találjátok ezt a videót. Két dolgot szeretnék ezzel kapcsolatban megemlíteni.

Az egyik, hogy mond egy példát, hogy amikor csokitortát eszik az ember, az első szelet nagyon finom, a második már kevésbé, aztán egy idő után már rá sem tudsz nézni. Így van ez szinte minden dologgal, nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a mértékletesség, az arany középút mennyire fontos.

A másik, hogy nagyon jó körülmények között mennyire boldogtalanok és rettenetes körülmények között mennyire boldogok tudnak lenni az emberek. Erről rengeteget lehetne írni, de ami nekem eszembe jutott és meg szeretném osztani veletek, a következő. Milyen érdekes, hogy ez így van. Aki nyomorban él, nem fogja még külön a nyomorúságában keresni, hogy mi rossz még. Ezzel szemben meg aki luxusban él, az nagyon gyakran panaszkodik, hogy mi nem jó. Hogy lehetne ezt az ellentétet feloldani? Én úgy látom, hogy tanulnunk kéne azoktól, akik nyomorban élnek és boldogok. Hiszen ők a jót keresik mindenben, nem pedig a rosszat. Én is ilyen akarok lenni, hogy mindenben a jót keresem, nem pedig a rosszat.

Rettenetesen nehéz elvonatkoztatni a saját élethelyzetünktől és észrevenni, hogy amit egyébként természetesnek tartunk, mennyire nem az, és valójában mekkora szerencsénk van. Minden egyes tárgy, amit "birtoklunk" csak nehezíti ezt az észrevételt. Hiszen minél több dolgunk van, minél több dolgunk lehet, annál kevesebbet jelentenek számunkra. Mert mindig lehet venni másikat, van másik, van jobb, stb.

Azt hiszem az idei évre azt fogadom meg, hogy nem veszek "dolgokat", hogy nem növelem a "birtokolt" tárgyak számát. A birtoklást azért írom egyébként idézőjelbe már másodszor is, mert úgy gondolom, hogy senki nem birtokol igazából semmit. Épphogy inkább a tárgyak birtokolnak minket. Lásd még Mátrix 2. :) Csak azt hisszük, hogy valamit birtoklunk.

Idén megpróbálom csökkenteni a dolgaim számát. Elajándékozni, elhordani, kidobni. Ami megmarad, azt pedig megbecsülni. Nagyon pozitív érzésekkel tölt el ez az elhatározás. :)